Folyadék töltőgép egy olyan eszköz, amely különféle folyadékokat tERMÉKEK (mint a víz , italok stb.) tölt edényekbe. Jellemzői a magas hatékonyság és automatizáltság, széles körben alkalmazzák az élelmiszeriparban és egyéb iparágakban.
1. A folyadék töltő gépek osztályozása
A folyadék töltő gépeket töltési elvük szerint normális nyomású töltő gépekre, nyomásos töltő gépekre és vakuumos töltő gépekre osztják.
A normális nyomású töltő gép folyadékot saját súlya alapján tölt be atmoszferikus nyomáson. Ez a típusú töltő gép két fajtára osztható: időzített töltésre és állandó térfogati töltésre. Csak alacsony viszkozitású, léggyengédlen folyadékokra, például vízre, tejre, borra stb. alkalmas.
A nyomásvételező gépek nyomáson történő töltést végeznek, amely magasabb, mint az atmoszferikus nyomás, és két típusra is oszthatók: az egyik, hogy a folyadék tárolóhordozójában lévő nyomás egyenlő a palackban lévő nyomással, és a folyadék saját súlya miatt folyik a palackba a töltéshez, amit izobárnis töltéssel nevezzük; a másik, hogy a folyadék tárolóhordozójában lévő nyomás magasabb, mint a palackban, és a folyadék a nyomás-különbség miatt folyik a palackba. Ez a módszer gyakran használatos a magas sebességű termelési sorokon. A nyomásvételező gép alkalmas gázt tartalmazó folyadékok töltésére, például sörre, sodarétre, champagnyra stb.
A vakuumtöltő gép akkor tölt, amikor a palackban lévő nyomás alacsonyabb, mint az atmoszferikus nyomás. Ennek a töltőgépnek egyszerű szerkezete van, magas hatékonysága van, és széles alkalmazhatósága anyagok viszkozsiágához, például olajokhoz, sirupokhoz, gyümölcsborokhoz stb.
Mivel a folyadékok fizikai és kémiai tulajdonságai különböznek, a töltésre vonatkozóan is mások a követelmények. A folyadékok a tároló eszközökbe kerülnek át a csomagolási tárolókba, és gyakran a következő módszereket használják.
(1) Normális nyomású töltés.
Ez azt jelenti, hogy a töltés közben közvetlenül a töménnyel folytatódik a folyadék átadása a csomagolási tárolóba normál atmoszfériai nyomás alatt. A normális nyomású töltés folyamata: 1. Folyadék szivattyú és levegő kilépése, azaz a folyadék belép a tárolóba, miközben a tárolóban lévő levegő kiürül; 2. A folyadék szivattyú leállítása, azaz amikor a tárolóban lévő folyadék elérte a kvantitatív követelményeket, a szivattyú automatikusan leáll; 3. A maradék folyadék eltávolítása, azaz a kilépési csövből leválogatjuk a maradék folyadékokat.
A normál nyomásos módszer főként alacsony lécű, nem gázi folyadékokat tölt be, például vizet, tejét, pálinkát stb.
(2) Izobár töltési módszer.
Ez egy olyan töltési módszer, amely a folyadék-tároló thank fölötti levegőkamra tömörített levegőjét használja a csomagolási tárló felömlésehez úgy, hogy a két nyomása közel egyenlő legyen, és ezután a folyadék anyag saját súlya által folyik a csomagolási tárlóba. Az izobár töltés folyamata: 1. Felömlés és nyomás-egyenlítés; 2. Folyadék betöltése és levegő visszaterjesztése; 3. Töltés leállítása; 4. Nyomás felszabadítása, azaz a palack tetejében maradó tömörített gáz felszabadítása a légkörbe, hogy elkerüljük a palackbeli nyomás hirtelen esését, ami nagy mennyiségű buborékolást okozna, befolyásolva a csomagolási minőséget és a mennyiségi pontosságot.
Az izobár módszer alkalmas gázas italak töltésére, például sörre, sodorára stb., amelyekkel csökkenthető a benne tartalmazott szén-dioxid vesztesége.
(3) Vakuumos töltési módszer.
Ez egy módszer a normálnyomás alatti feltöltéshez. Két alapvető módszere van: az egyik a nyomásvakuum típusú, ami azt jelenti, hogy a folyadék tárolóban normálnyomás van, és csak a csomagoló tárolót üresítik ki bizonyos vakuumfok eléréséhez. A folyadék a két tároló közötti nyomáseltérés miatt áramlik a csomagoló tárolóba, és teljesíti a feltöltést; a másik a súly-vakuum típusú, amely azt jelenti, hogy mindkét tároló (a folyadék tárolója és a csomagoló tároló) majdnem azonos vakuumállapotban van, és a folyadék saját súlya miatt tépbe szivárnodik. Jelenleg általánosan a nyomásvakuum típusú módszert használják, mivel egyszerűszerűségű a berendezésük és megbízhatóan működnek.
A vakuumos feltöltés folyamata:
1. Üresítés a palackból;
2. Folyadék betöltése és kivezetése;
3. A folyadék behatolásának megállítása;
4. Maradékfolyadék visszatérés, azaz a kivevőcsöben lévő maradékfolyadék visszafolyik a tárolóba a vakuumkamerán keresztül.
A vakuumos módszer alkalmasabb a nagyobb vízssaltságú folyadékok (például olajok, sirupok stb.) és a vitaminnal tartalmazó folyadékok (például zöldséglevesek, gyümölcslevesek stb.) feltöltésére. Ez a módszer nem csupán növeli a töltési sebességet, hanem csökkenti a folyadék anyag és a tárolóban lévő maradék légkör közötti érintkezést és reakciót, így hosszabb tárolási időt biztosít néhány terméknél. Emellett korlátozza a gázok és folyadékok kijárását, amely javítja az üzemeltetési feltételeket.
(4) Nyomásos töltés.
A nyomásos töltés gépi vagy pneumatikus hidraulikus eszközökkel történő mozgatóerejére támaszkodva irányítja a pisztong mozgását. A csökkentett viszkozitású folyadék anyagot a tárolókból szedik át a pisztong hordozójába, majd onnan a töltendő tárolóba nyomják. Ez a módszer néha használatos gáztartalmú italok töltésére is. Mivel nem tartalmaz kolloidanyagot, a képződött puhát könnyen eltűnő, így saját gáznyomása alapján közvetlenül befuthat olyan üvegekbe, amelyeket nem kell előre enyhíteni, ezáltal jelentősen növelve a töltési sebességet.
A folyadék töltőgép kiválasztása a termék tulajdonságainak és alkalmazási helyzeteknek megfelelően történik. A különböző töltési elvek és osztályozásoknak vannak saját előnyei és alkalmazási területei. A gyártó vállalkozásoknak az igények szerint kell választaniuk, valamint helyes működtetés és karbantartás mellett biztosítaniuk kell egy hatékony és stabil töltési folyamatot.